Befőzés

Hárs József: Egy építészmérnök pályakezdése századunk első felében.

Anyám nem szerette, ha Apám beavatkozik a háztartás dolgaiba. Pedig nagy élvezettel tette. Egyszer kitűnő alkalma kínálkozott rá, amikor hitestársa az otthoni fáradalmakat hugáéknál, Suránykán pihente ki.
Apám 1932. július 3-án Budapestről ad életjelt magáról. Siet haza Sopronba. Ha 8-án elautózhat Suránykára, két-három napot ott tölthet. Tehát még egy hétig szalma.
„Hát most referálok. Eltettünk ribizligeléet, nagyon sok lett. Cseresznyét fogok azonban eltetetni még, ha máskép nem megy, hát jam alakjában. – Eltettünk spárgát, zöld borsót és zöld babot. Jött ugyanis egy kosár Bajáról [a szüleitől], hát ennek a tartalma szépen belement az üvegekbe – megenni úgysem tudtam volna. – Csak el ne romoljon minden, mert akkor megint blamálom magamat [célzás valamire, aminek sajnos nincsen írásos nyoma]. Persze neked mindig akkor kell elmenni, mikor ilyen dolgok vannak. – (Igaz hogy akkor egész nyáron otthon rostokolhatnál, mert mindig van valami hecc.)”