Alulírottak igazoljuk, hogy Hárs György zászlós, mint a [pécsi] 8. honvéd huszár ezred egyik szakaszparancsnoka résztvett az ezrednek 1917. aug. 5–14. közti harcaiban, melyeket a Kimpolung-tól (Bukovina) keletre a Par. Caselor és Par. Slatiora völgyekben és környező 892, 927 és 1125 magaslatok elfoglalása körül vívott. –
Augusztus 6.-án délután csata után az 1. század a völgyben állapodott meg. Aug. 6. és 7. közötti éjjelen az ellenség több támadást kísérelt meg és bár az összeköttetés jobbra is, balra is hiányzott, a telefon sem működött, a század tartotta magát és így megakadályozta egy veszélyes rés megnyilását, melyen az ellenség benyomulhatott volna. – A támadások elhárításában nevezett zászlósnak és szakaszának nagy része volt.
Augusztus 8.-án pedig, mikor a 927 és 1078 pontra való támadásoknál az ezred előtt elővédparancsnok volt, az ellenséggel megütközve tartotta magát mindaddig, míg mögötte az ezred fel nem fejlődött és őt mint elővédet vissza nem vonta. 24 emberéből 1 halottat és 11 sebesültet veszített, de a rábízott 2 géppuskát megmentette. –
– – Ezen fegyvertényért Hárs György zászlóst alulírott Konkoly Thege Andor a század akkori parancsnoka az I. oszt. ezüst vitézségi éremmel való kitüntetésre terjesztettem elő.
1934. május 15. [Aláírások.]
[1934.] „Február 22-én kelt leveledet megkaptam. A választ mindjárt szemrehányással kezdem, mert nem szép Tőled, hogy ezred összejöveteleinken nem szoktál résztvenni és így tulajdonképen ezredünktől elszakadtál.” Írja Konkoly Thege Andor. Ettől függetlenül készséggel áll rendelkezésére. De azért mégsem, mert másokra hárítja az igazolás felelősségét. Nem is sikerült a vitézi cím elnyerése.
A m. kir Hadilevéltár a Kis János u. 3.-as címre küldött értesítésben közli, hogy sem Bp.-en sem Bécsben nem találtak javaslatot az I. osztályú vitézségi éremről, de küldik a 2. osztályú ezüst és bronz vitézségi éremről szóló igazolványt.